A világbajnokságok előtt rendre foglalkoztatja az embereket az a kérdés, hogy vajon ki lesz a végső győztes? Vannak akik a regnáló bajnok mellett teszik le a voksukat, vannak akik egy teljesen új nemzet sikerét várják. De vajon hogyan teljesítettek az elmúlt közel 80 évben az aktuális címvédők?
Két címvédés
Meglepő lehet, de 1962-ig kell visszamenni, hogy az utolsó címvédésre bukkanjunk. Akkor a Pelé vezette brazil csapatnak sikerült, de előtte is mindössze csak az olaszok voltak képesek rá, mégpedig közvetlenül a második világháború előtt. Azóta négyévente cserél gazdát a világbajnoki trófea. Érdekesebb lehet, hogy míg a 70-80-as és a 90-es években is gyakorta fordult elő, hogy voltak válogatottak, melyek négy vagy nyolcévente döntőztek, ez a 2000-es évektől már nem jellemző.
Cserélődik az elit
Megfigyelhető, hogy a 70-es években Hollandia kétszer jutott fináléba, majd a nyolcvanas és kilencvenes években a németek háromszor döntőztek. Az argentinok is gyakorta meneteltek az aranyig, míg a 90-es éveket a brazilok uralták.
Ez a tendencia kitartott 2002-ig, aztán fontosabbak lettek a taktikai elemek és kevésbé számított már az egyén nagysága. Már nem Maradonák, Pelék vagy épp Ronaldók (az igazi) uralták a tornákat, hanem sokkal inkább olyan válogatottak nyertek, akik elsősorban a tökéletes csapatjátékra helyezték a hangsúlyt.
Emiatt fordulhatott az elő, hogy a 2006-os tornán két olyan csapat játszotta a döntőt, akik az előző világversenyen még csak nyolcba sem kerültek, de ugyanez igaz a 2010-es fináléra is. A helyzet 14-re minimálisan változott, hiszen Joachim Löw felépített egy olyan német válogatottat, akik csúcsra értek és már Dél-Afrikában is látszott, hogy övék a jövő. Mit mond a múlt a németek számára?
Meddig jutnak a regnáló bajnokok?
Ahogyan az első bekezdésben is írtuk, mindössze két címvédés volt az eddigi 19 alkalomból, ami az esetek majd 11%-át teszi ki (németek győzelmére kínált szorzó: 5.50). Lássuk be, ez azért nem túl sok, de ami meglepőbb, hogy közel egyharmadában (31,5%) még a csoportból sem sikerült továbbjutnia az aktuális bajnoknak (9.00). Ez a szám az elmúlt négy vb-n nőtt meg, mivel három címvédő sem járt sikerrel (Franciaország, Olaszország és Spanyolország). Az sem garancia az éremre, hogyha a csoportból sikerül továbbkerülni. Ez ugyanis mindössze egyszer jött össze a két címvédés mellett (Argentína 90-ben döntőt játszott). Az egyenes kiesés szakaszban legtöbbször a negyeddöntő jelenti a csapatok számára a végállomást (21%).
Miből lesz a cserebogár?
Utolsó körben azt boncolgatjuk, hogy a vb-k eddigi történelmében kikből lett a győztesek? Hogyan szerepeltek a győzelmüket megelőző világbajnokságukon? A modern kort tekintve (1950-es évektől) elmondható, nagyon ritka, hogy egy válogatott ne legyen már minimálisan is tényező a győzelmét megelőző világbajnokságon. Az addigi 16 vb-ből mindössze háromszor fordult elő, hogy egy csapat nem került be a legjobb 16-ba. Az esetek több mint 56%-ban pedig ott volt a későbbi győztes az előző vb-n a legjobb nyolcban. Érdemes tehát szétnézni a 14-es brazíliai torna egyenes kiesés szakaszában, mert nagy valószínűséggel onnan kerülhet ki a mostani világbajnok is.
